naszoval... a blogolas nem nagyon jott ossze, ez teny. az elmult egy evet osszefoglalva a sok hasznos info es erdekes sztori helyett (ami a fejemben egyebkent siman posztolodott a blogra) annyit mondok, hogy az elso negy honapbol ket szemeszter lett, a ket szemeszterbol pedig 2 ev. ennek kovetkezteben tegnap reggel kereken harmadszorra landoltam az almati nemzetkozi repteren es ujra bele is csaptam a kazah lecsoba (ami itt savanyusag es szamomra feldolgozhatatlan. biztos orosz)
az a helyzet, hogy ezen a ponton mar nem eri meg igerni semmit, hiszen eddig sem sikerult tartani a frontot. ami miatt ez a bejegyzes megis szuletoben van, tulajdonkeppen az a gondolat, miszerint en eddig is szerettem volna minden mokas/tanulsagos/szokatlan/unalmas tortenetet megosztani, csak valahogy sosem kerult ra sor. ez most akar mashogy is alakulhat, hiszen harom egyetem helyett egyre fogok jarni (szinte hihetetlen) es az egyelore nem letezo szerzodesem alapjan 10 oraval kevesebbet fogok dolgoni, mint pl. tavaly. osszessegeben akar sikerulhet is. raadasul ha most nem, akkor valoszinu, hogy mar sohasem. azt mondom, majd lesz valahogy.
